Oktatás 24

Sok olyan diák van, akik nem kitűnő tanulók, és soha nem is lesznek azok. Ők általában azt kapják meg, hogy belőlük nem lesz semmi, semmire nem viszik majd az életben és ez nem egy áldozatnál azt váltja ki, hogy az önértékelése lecsökken, vagy teljesen megszűnik, lelki ereje meggyengül, ezért az iskolai terhelést nem fogja kellő mértékben bírni, ami végső esetben tényleg oda vezethet, hogy az adott illető nem lesz képes elérni azt a szintet, ami a jövője biztosításához szükséges lenne. De mégis, jó az, ha a diák kitűnően végez el minden évet? Nem feltétlenül. Ez csak azt tükrözi, hogy képes úgy gondolkodni, azokat a dolgokat megtanulni vagy éppen bemagolni, amiket az adott oktatási rendszer megkövetel, de a való életben elképzelhető, hogy egy villanykörtét sem tud kicserélni. Az, hogy a diák csak hármas vagy négyes tanuló, nem azt jelenti, hogy a jövője is olyan lesz. Az iskola nem a tudást méri, hanem az alkalmazkodást, a jegy csak egy tájékoztató, nem a világ, a tantárg...

Magyarországon az iskolákat besorolhatjuk három fajtába. Állami fenntartásúba, az alapítványiba és az egyházi iskolákba. A három között a legnagyobb eltérés abban mutatkozik meg, hogy az állami iskolák ingyenesek, míg a magánkézben levők fizetősek, az egyházi intézmények pedig az egyház finanszírozása alatt működnek. Az előbb említett fajtákon belül is lehet még tovább tagolni, de az alapítványi iskolák közül szeretnék egyet kiemelni. Ez pedig nem más, mint a Kürt Alapítványi Gimnázium . Hogy miben más a Kürt, mint a többi iskola? Demokrácia, autonómia, összhang. Ezzel a három szóval tudnám leírni, hogy mik a fő különbségek. Azt iskola felépítése az alapoktól kezdve demokratikus. A diákoknak a tanárokkal egyenlő beleszólásuk van a dolgokba, közösen döntenek az iskolát érintő, különleges szakképzettséget nem igénylő történésekről. Ezen döntési körök közé nem tartozik a pedagógiai és gazdasági döntések halmaza, habár a diákság erről is dönthet, hogy az adott ügy ezek közé tartozik-e ...